Szex-divatok

Számos modern gondolkodó szerint erkölcstelen időket élünk. Pedig letűnt korok sikeres civilizációival egybevetve korunk szexszel kapcsolatos érzékenysége a prűdséggel határos, és az utóbbi 10 generáció sorozatosan mindenféle, szexszel kapcsolatos frusztrációban szenved. Talán így erre a területre fokozottan igaz a mondás: régen minden jobb volt. De hogy is?

ár időszámításunk előtt 4-5 ezer évvel őseink a barlangok falán is megörökítették szerelmes pillanataikat. Olyan barlangrajzok készültek, melyek férfi és nő párzási szokásait ábrázolták, bár itt még kifinomult szexről nehéz beszélni.
A suméroknak azonban már nem volt okuk panaszra. Az első erotikus műtárgy tőlük származik: egy alternatív közösülés módokat ábrázoló asztalról van szó. Mezopotámia lakói azon kultúrcsoporthoz tartoznak, akiket már nyugodtan illethetünk az erkölcstelenség bélyegével, vagy éppen irigyelhetjük szabad szellemüket.
A Nílus völgyében élő ókori egyiptomi kultúrának köszönhetjük az első „szex magazinokat”.



A papirusztekercs és a festék megjelenésével egy időben már megjelentek a csak felnőtteknek szóló papirusztekercsek és a pornó hieroglifák is. A technika azóta sokat fejlődött, azonban a cselekmény ugyanaz maradt. Igen belterjes volt a fáraói ház. Míg az európai királyok maximum távoli unokatestvéreikkel házasodtak, addig Egyiptomban az ideális feleség vagy a nővére, vagy a lánya, vagy pedig saját anyja volt a fáraó számára. Érdekes módon mégsem készültek feljegyzések genetikai hibákról vagy torzszülöttekről. Más kérdés, hogy az ilyet jobbnak látták elhallgatni, vagy pedig tényleg kivédték valamivel az ilyesmit. Persze a fáraó amellett, hogy kivel kötött politikai házasságot, számtalan ágyast tarthatott, akik gondoskodhattak utódról a számára.

Kínában az időszámításunk előtti első évezred úgy tűnik, gyakorlatilag a szex jegyében telt. Az ország nagyobb változatosságban ontotta az erotikus műtárgyakat, mint bármely más civilizáció előtte vagy utána: agyagvázák, kis szobrok, ékszerek, elefántcsont-faragások, sőt még birodalmi érmék is szép számmal ábrázolnak a legkülönbözőbb helyzetekben párosodó férfiakat és nőket, (képzeljük el mondjuk az ezer forintost) embereket és állatokat, sőt olyan is akad, amin épp maszturbáltak.



Egy időben a taoisták azt vallották, hogy a halhatatlanság könnyebben elérhető azok számára, akik aktív szexuális életet élnek. Ez oda vezetett, hogy a császári udvar csinos kézilányok seregét verbuválta össze, hogy ezek segítsék a császárt a nemes cél elérésében. Néhány évvel később ugyanezen filozófusok azzal álltak elő, hogy egy ifjú magasabb spirituális szintre emelkedhet, ha mély és tartalmas barátságot ápol egy tehénnel. Feltehető, hogy e mögött az a logika lappang, hogy akkorra igencsak megcsappant a szabad kézilányok létszáma.

A görögök sem voltak éppen prűdek. Szerintük a szexualitás isten ajándéka, épp ezért olyan szabadon és változatosan kell élni vele, ahogy csak lehet. Bordélyházak már kétezer évvel korábban is voltak a Földközi-tenger medencéjében. Azonban az athéniak voltak az elsők, akik állami irányítás alá vonták őket. Nem csak azért, mert már ők is tudták, hogy miben van a nagy pénz, hanem mivel különböző nemi betegségek már ekkor is ismertek voltak, így akarták elejét venni a betegségek terjedésének és persze a nők körül kialakuló verekedésnek.

És mivel állami ellenőrzéssel működtek, ez volt az első és tulajdonképpen egyben az utolsó is, hogy a szex után adót fizettek. Ismertek voltak az állati bélből készült óvszerek, és más fogamzásgátló eszközök is, mint pld. a spirál, vagy a teherbeesést megakadályozó növényi főzetek. A görögök számára a homoszexualitás sem volt tabu, felismerték, hogy az emberek egy bizonyos hányada a hasonnemű partnereket kedveli, és aligha téríthető el hajlamától, ha vele azonos nemű rabok közé dugják őket.



A rómaiakról még több adat maradt fenn. A birodalom híres volt civilizált viselkedéséről és szigorú erkölcseiről. Így talán itt jelent meg először a hivatalos képmutatás is a szex körül. A vége felé azonban, a hanyatlás éveiben egymást váltották a cselekvésképtelen, ill. kifejezetten flúgos császárok, akik egyre vadabb gyönyörszerzési formáknak hódoltak úgy, hogy közben lehetetlenül szigorú törvényekkel korlátozták a köznép viselkedését. Tiberius például, aki alighanem a legőrültebb volt az összes között, tudván, hogy törvénytelen dolog egy szüzet kivégeztetni, praktikusan elrendelte, hogy a hóhér nyilvánosan erőszakolja meg az áldozatot, mielőtt végezne vele. Néró orgiáiról vált híressé, nagy híve volt a nézők bevonásának. Rendezvényei egybemosták az erotika, az erőszak és a káosz határait, hogy az annak idején pornófilmen is megörökített Caliguláról már ne is szóljunk.

Hogy azóta mi van? A többi néma csend… Igazi felvirágzás talán csak a reneszánsz idején kezdődött újra, de amint láthatjuk, a szex azóta is inkább beszédtéma, illetve a pornó jövedelemforrása, de valódi szabadság ebben a tekintetben még mindig nincs a világon, a közgondolkodás a mai napig mintha a középkor bélyegét hordozná…

(Forrás: netbulvar.hu) (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)

Történelem szex-szemszögből...

Ahogy változik a világ, úgy változik a divat, és vele együtt a szexkultúra is. Lesznek, akik némi nosztalgiával olvassák ezeket a sorokat, ellenben a „mai fiatalok” elszörnyedhetnek azon, hogyan szexeltek "ősapáink"!

1993-ban szombat esténként a szexre vágyó néző lehuppant a tévé elé, és az RTL – vigyázat, az még nem a mai RTL volt, hanem egy német csatorna – szuper szoft-pornó filmjeiből meríthetett némi bizsergést a hálószobai akciókhoz.



Ez hatalmas előrelépés volt a hatvanas évek szexgyanús filmecskéihez képest, ahol vastag combú, csípő nélküli kontyos nők vetkőztek a kamera előtt, ormótlan bugyijuk pattanásos segget és sűrű bozontú, szőrös nagy pinákat rejtett. Szerencsére a hatvanas évek diákmozgalmai kirobbantották a szexuális forradalmat is. Nemi szervet szájjal érinteni addig álszemérem és az egyházi átok miatt tiltott gyümölcs volt. Maximum a bordélyházakban juthatott efféle örömökhöz a férfinép, amikor újra divatba jött a franciázás.



A párizsi nők tele szájjal szoptak, és kéjesen nyalatták magukat, a német srácok gruppenszex partikon baszták szanaszét a nimfomán szőke bulákat.

A hetvenes években finomodtak a módszerek. Az északiak megmutatták a világnak, hogyan kell faszt kiszopni, a nők a geci bűvöletébe kerültek. Az ekkor készült svéd pornókon mindenkit szájbabasztak, minden rúzsos ajkat összefröcsköltek. A lányok már nem várták meg az esküvőt, egyre fiatalabb korban szakíttatták át szűzhártyájukat, kapualjakban, parki padokon, villamosok hátuljában szerelmes kiscsajok csókolóztak.
A nyolcvanas években nálunk is átszakadt a gát.



Csempészett, majd legálisan érkezett pornófilmek árasztották el az országot. Vékony csípők, hosszú combok, kétmaroknyi mellek, fazonigazított vagy borotvált puncik, szétnyíló nedves szeméremajkak, duzzadt vörös csiklók mindenütt. Változott az ízlés, már az análszex, szájba pisilés, kikötözés, korbácsolás lett a filmek legkeresettebb témája.

A lányok felfedezték egymás testét, a leszbikus szerelem mindennapos jelenség lett. Tíz modern nő közül nyolc elképzelhetőnek tartotta, és ebből hat ki is próbálta, mekkora extázis egymást kinyalni. Sorra nyíltak a masszázsszalonok, pornómozik, szexüzletek. Soha nem látott mennyiségű műfaszt dugtak föl nedves hüvelyekbe, oro-simulátorok teltek meg ondóval, bőrruhás Dominák tűsarkú csizmákban korbácsolták a porban csúszkáló alázatos alattvalóikat.



A szex és a pornólapok elindították a szexhirdetéseket, és nagy sláger lett a házaspárszex.
Szinte kivétel nélkül meleg hölgytaggal kerestek egymás ágyába urat. Ilyenkor a nőknek már az volt a legnagyobb elborulás, ha a férjek a szemük láttára szopták le egymást. Mindenki mindent kipróbálhatott. „Enyhén biszex pár keres hasonlót, homokosok ne írjanak!” – szóltak a hirdetéseik, és valóban. Ez már nem buzizás, ez már talán a szexuális kultúra csúcsa volt – de mint minden csúcsról, így erről is az út csak lefelé vezethetett.



Tetőzött ugyan a gyönyör, de vele együtt jött az AIDS, aztán az erőszaktól való félelem.
És ha mindezt összehasonlítjuk a mai szex-élettel, meg kell állapítanunk, hogy alig valami változott. A leszbi ugyan kicsit már unalmas lett, de maradtak a vibrátorok, szexuális segédeszközök, erotikus ruhák, kiegészítők. Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy állatokkal is lehet, hogy a csajok tömve vannak szilikonnal. A Dominák, a bőrcuccok ma is népszerűek, csak éppen a hirdetések és szex-anyagok nem nyomtatásban, inkább a neten burjánzanak. A nyomtatott sajtó virágkorában még nem hirdethettek annyian, de az internet „jóvoltából” ma már pillanatok alatt tízezrek olvashatják faszra éhes csajok, vagy puncira vágyó pasik üzeneteit



És az exhibicionistáknak sem kell arra várniuk, hogy felfedezi őket egy jó szemű fotós. Elég, ha otthon apu előkapja a digitális fényképezőgépet, és percek múlva bárki láthatja anyu muffját.
Szóval, kicsit mindenki valami újra vár, valami izgalmasra, ami eddig még nem volt. Valamire, ami nem leszbi, nem gruppen, nem animal, nem fétis, nem anál, nem alien, nem fétis, nem erőszak, nem is orál…
Várunk, és közben attól félünk, már nincs olyan a szexben, amit eddig ne fedeztünk volna fel.

(Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)